2013. szeptember 25., szerda

Veronica Roth: A beavatott (Divergent 1)

Fülszöveg:
EGYETLEN DÖNTÉS
alapján megtudhatod, kik az igazi barátaid
EGYETLEN DÖNTÉS
meghatározhatja az értékrendedet
EGYETLEN DÖNTÉS
örökre megmutathatja, kihez és mihez vagy hűséges
EGYETLEN DÖNTÉS, AMELYTŐL MEGVÁLTOZOL
Beatrice Prior az antiutópisztikus Chicagóban él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent – még önmagának is.




"Önző vagyok. És bátor."
Emlékszem, a könyv fülszövegére figyeltem fel, körülbelül hét hónappal ezelőtt. Nagyon kíváncsivá tett ez a csoport dolog, hisz gondoljunk bele: vajon mi melyik csoportba tartoznánk? Vagy létezik egyáltalán helyes választás? Főszereplőnk Beatrice (később Tris) sem tudja a választ. Hiszen hiába született az Önfeláldozók csoportjába, soha nem érezte magát annak.

Az Önfeláldozók visszafogottan öltöznek, élnek, és csinálnak mindent úgy általában, és persze mindenki javát a sajátjuk előtt tartják. Ám Tris nem ilyen. Imádtam, ahogy az írónő a lelki vívódását ábrázolja a könyvben. Elhittem, hogy tényleg szenved, nem pedig csak hisztizik, ami valljuk be, sok hősnőnél előfordul manapság.  Aki egy önfeláldozó, cuki, szerény főhősnőt keres, az nagyon eltévedt. Tris nem az a szereplő. Ő igenis az a karakter, aki beismeri, hogy önző, kemény, és büszke, egy igazi belevaló csaj. Annyira reális karakter, hogy akár ma is itt élhetne közöttünk.
A többi szereplőt nem ismerjük meg ennyire, de nem is bánom, inkább Tris sorsának alakulásán van a hangsúly. Amibe belekerül egy fiú, is Négyes. :)
Nos Ő viszont egy kedvenc karakter lett, imádom Őt. Ahogyan okos, bátor (de még mennyire), szexi, védelmező. Mi kell még? Ennek ellenére nálam sem éreztem a túlidealizáltságot. Úgyhogy kijelenthetem, hogy szeretem az írónő karakterábrázolását. :)
A cselekmény végig pörgős, sosem éreztem azt, hogy na, itt most ellaposodott a történet, ami sokszor előfordul velem  sok könyv olvasása közben. Nem, itt minden fejezetben van valami említésre méltó, izgulni való esemény, és ezt (is) imádom ebbe a könyvbe. Ugyanakkor megtalálhatók benne elég mélyenszántó, komoly gondolatok is, amik nagyon szépek, valamint felvillan hébe-hóba a humor is, de azért nem túl sokszor.
Volt már olyan könyv, aminek az olvasása közben úgy éreztem, hogy "na ebbe most túl kevés a romantikus szál. Viszont volt amibe meg ott volt az "oké, most már vegyetek vissza egy kicsit a nyalakodásból, és menjetek harcolni" érzés. A beavatottnál viszont sikerül az írónőnek megtalálni az arany közép utat, tehát kellően meg van benne a romantikus szál, de mégsem erről szól a könyv. Szépen, lassan az egész könyvön átívelően alakul ki, nem az a tipikus "meglátlak és életem végéig szeretni foglak" nyáladzás, amivel az én romantikus lelkemnek nincs is baja, de azért néha jól esik egy kis más. :) 
Összességében én imádom ezt a könyvet. Komolyan. Valahogy, ez még a kedvenc közt is kedvenc. Mert ez a könyv szerettette meg velem a dísztópiákat, és ez a könyv tanított meg rá, hogy " a bátorság nem sokban különbözik az önfeláldozástól". :)

Összefoglaló értékelés
Borító: 5/5 -A bátrak jele van rajta, illik a könyvhöz.
Karakterek: 5/5 - Aki gonosz, az tényleg gonosz. Aki jó, az nem mindig nyer. Reálisak, szerethetőek.
Cselekmény 5/5* - Végig pörög, sosem unatkoztam.
Könyv összességében 5/5*** - Alig bírtam letenni, imádom. Iszonyúan nagy kedvenc. Kíváncsi vagyok a második részre. :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése