Könyv adatai:
Kiadó: Móra
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 232 oldal
Fordította: Vándor Judit
Először is szeretnék mindenkinek boldog újévet kívánni, sajnos az év végi zárás most elmaradt személyes okok miatt, remélem jövőre kicsit nyugodtabban telik az újévem. :-P Mindazonáltal, remélem ti jól éreztétek magatokat Szilveszterkor, és az első munka/sulinapot is sikeresen túléltétek.:-) A fárasztó nap után pont jól fog jönni a molynak a következő könyvecske.Miután elolvastam a Segítség You Tube-sztár lettem! és a Rocksztárt kaptam karácsonyra című, szintén LOL jelzéssel ellátott könyveket, már tudtam, hogy a további köteteiket sem fogom kihagyni. És nagyon jól teszem. :-)
 |
| Az eredeti borító is szuper |
Avery Shaw és Aiden Kennedy gyakorlatilag olyanok, mintha ikertestvérek lennének. Anyukáik legjobb barátnők, a két fiatal egy napon született, egy az érdeklődési körük, az iskola tudósklubjában is együtt dolgoznak, és úgy általában, össze vannak nőve. Csak egy a probléma: Avery már régóta szerelmes Aidenbe. A lány igyekszik türelemmel kivárni, hogy a fiú is rájöjjön esetleges érzéseire, de mikor erre nem kerül sor, sőt Aidennek barátnője lesz, eltávolodva ezzel a lánytól, ráadásul magára hagyja a tudósklubban is, a lány szíve teljesen összetörik. Elhatározza, hogy elvégez egy kísérletet magán, miszerint ha a gyász hét fázisán végigmegy, akkor összetört szíve is meggyógyul majd. Ebben segítségére lesz Aiden igencsak helyes és menő bátyja, Grayson. Noha előtte észre sem vették egymást, a két fiatal most egyre több időt tölt együtt, és egyre jobban megkedvelik a másikat. De vajon sikerül az Avery Shaw kísérlet? És Grayson végig "független külső megfigyelő" tud maradni?
Mikor az embernek már tele van a feje a sok napi dologgal, problémákkal és gondokkal, akkor szüksége lehet egy amolyan igazi kis vidám, kikapcsolódásra való könyvecskére. Kezébe veszi ezt a regényt, és azon kapja magát, hogy nem csak kikapcsolja, de rettentően szórakoztatja is, és a könyv két délután alatt elfogy, pedig úgy olvasná még...
Az írónő aranyos alapötlete, miszerint egy lány összetört szíve a gyász hét fázisán keresztülmenetelve - döbbenet/hitetlenkedés, tagadás, alkudozás, bűntudat, düh, depresszió, elfogadás/remény - meggyógyulhat már eleve megfogott magának. Ezt pedig egy okostojás lány szemszögéből nézve még inkább szórakoztató. Hogy éljek egy kicsit a sztereotípiákkal, az ilyen "stréberek" sok dolgot inkább tényként kezelnek, próbálnak logikát keresni a dologban, az érzelmek számukra bonyolultabbak mint egy nehezebb matematikai egyenlet, esetlegesen kicsit naivak is. Valami ilyesmi lány Avery is, de higgyétek el, nagyon szórakoztató volt az ő szemszögéből (is) olvasni a történetet, bár (szerencsére) lényegesen kevesebb volt az ő része, mint Graysoné, akibe már úgy hiszem, mondanom sem kell, hogy beleestem.:-)
De komolyan, ennyire édes, gondoskodó srácnak egyszerűen nem lehet ellenállni. Csak úgy olvadoztam mindig, mikor Avery-nek próbált segíteni, és felvidítani őt. Emellett kicsit pimasz, humoros srác, aki bármint megtesz a szeretett lányért, hogy boldognak lássa...*szerelmetes sóhaj*
Tehát a karaktereket nagyon a szívembe zártam, a végére még Aident is sikerült valamennyire megértenem. Az írónő egyébként nagyon okosan tette, hogy váltott szemszögből írta meg a regényt, és abban is legtöbbször Grayson szemszögéből, egyrészt mert azért Aves-nek volt pár nyűgösebb pillanata, másrészt pedig, gondolom én, inkább lányok olvassák ezt a regényt (ettől függetlenül fiúknak is tudom ajánlani) és olvadozhatunk egy sort ennek az elképesztően cuki srácnak a gondolatain.
A történet, mint azt sejthetitek nem egy akciódús valami, ettől függetlenül nagyon kedves kis részei vannak, jó volt arról olvasni, hogy Grayson hogyan rángatja ki Avery-t a szívzűrből:-) és a komfortzónájából, amit bár először a lány tény, hogy megszenved, de idővel talán ő is rájön, nem csak Aidenből áll az élet...
Az elején említettem, hogy a regény nagyon be tudja szippantani magába az embert, a stílusa nagyon olvasmányos, jól lehet vele haladni, no meg persze nem is egy olyan túlságosan hosszú könyvecske ez, amit most picit bánok, mert úgy olvastam volna még.
Romantikus lelkű társaimnak bátran tudom ajánlani, mert gyakorlatilag e körül forog az egész történet, de szerencsére nem a csöpögős fajtából, sokszor inkább a humor dominál, amit nagyon szerettem, majdnem az egész könyvet végigmosolyogtam.
Összességében akik egy kedves, könnyed, vidám, egy-két délutános kikapcsolódásra vágynak, vegyék ezt a könyvet a kezükbe, mert garantált!
Összefoglaló értékelés:
Borító 5/5 - Csak annyi a kifogásom, hogy Grayson szőke, egyébként nagyon tetszik, illik a történethez
Karakterek 5/5 - Grayson az abszolút kedvenc, de Avery-vel sem volt semmi bajom.
Cselekmény 5/4 - Nem egy nagy történet, de kedves kikapcsolódás
Stílus 5/5 - Szeretem az írónő stílusát, olvasmányos, humoros
Összességében 5/5 - Nekem picit talán jobban is tetszett, mint a Bates könyvek...Jöhet a többi LOL is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése